Kuvasz

Hazánk legszebb pászorkutyájának eredetét ma már nyomon követni sztinte lehetetlen. Feltehetõen hazánk területére a nomád életmódot folytató honfoglaló magyarokkal érkezett.

Pásztorkodó õsei portyázásaik alkalmával a táplálék utánpótlását élõ állatokkal oldották meg. A jószágok együtt tartására kis- és középtermetû (puli), védelmükre nagy testû kutyákat (kuvasz, komondor) használtak. Ezért nem meglepõ, hogy a magyarok népvándorlásának útvonalán találunk a kuvaszhoz hasonló testfelépítésû, szõrtípusú kutyákat, melyek használata is azonos. Ilyen például a kaukázusi juhász, vagy a török akbas. Ez utóbbi fajta rokonsága mellett szól a török-tatár “kavasz” szó hangtani közelsége (mely nem kutyát, de õrkatonát jelent). Az elnevezés még ma is találó lehet, hiszen hosszú évszázadokon keresztül a kuvasz fõ feladata a nyáj, a csorda, vagy a gulya védelme volt. Védte az állatokat a farkastól, medvétõl, rablóktól.

Ez a külterjes állattartást késõbb felváltotta a modern kori belterjes állattartás. Ezzel élettere beszûkült. A nagy, széles legelõk megszûnésével a kuvasz beszorult a tanyákra, falvakba. Kitûnõ alkalmazkodóképességének köszönhetõen új életterében is tökéletesen megállta a helyét. Megbízható, rendíthetetlen õrzõje lett a portáknak. Pontosan tudta, mi tartozik a gazda tulajdonához, és azt akár az élete árán is megvédte. De ne higgyük azt, hogy csak a “szegény” emberek kutyája volt.

Mátyás király vaddisznó-, medve - és bölényvadászatokon használta. Ebben az idõben a fõnemesség legmegbecsültebb ajándéktárgyának tekintették. Zrínyi Miklós 1660-ból maradt irodalmi mûve a kuvaszt mint önálló fajtát említi.

Ez utóbbi tény azért fontos, mert az 1900-as évek elejéig nem volt egyértelmûen meghatározott különbség a kuvasz és a komondor elnevezése között. Kuvasznak nevezték általában a házõrzõ kutyákat, de hívták õket “sima fejû komondornak”, “farkasebnek”.

Kuvaszokat óhajtott kapni a bajor udvar Münchenben 1792-ben, midõn a magyar katonaságnak “odaútja volt”. Még ez év nyarán küldött kuvaszokat Zichy István a nápolyi fenséges udvarnak. Itt jegyzem meg, hogy a spanyol király udvarát még ma is kuvaszok õrzik.

Az 1900-as évek elején neves kynológusok, Buzzi, Raisits, Abonyi, Anghi, Márki munkálkodtak a fajta megmentésén. Megalkották a standardot, falvakat szerveztek be a kuvasz tenyésztésére. Munkájuk eredményeképpen a harmincas évekre sok és szép kutya került exportra. Sajnos a második világháborúban majdnem sikerült kipusztítani ezt a remek fajtát. Ami érthetõ is, hisz' a kuvasz gondolkodás nélkül leemelte a vágtató lóról lovasát, nekiment a “pufajkás” embereknek, ha azok a területére tévedtek.

A háború után kiváló tenyésztõk vették kezükbe a fajta sorsát. Az egyik legismertebb, legeredményesebb tenyészet Budapesten, Rákoskeresztúr, Rákosliget határában volt található. A Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat alapítója, vezérigazgatója, Kovács Antal az 1950-es évek elejétõl 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig 30-50 kuvasszal tenyésztett. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ma nincs a világon olyan kuvasz, melynek vérvonalában ne szereplne a ma már legendás “Gyapjús Kuvasz Kennel” valamelyik egyede. Innen került ki a világ egyik legismertebb kuvasz kanja, a jó öreg Gyapjús Morcos, Gézengúz fia. Õ játszotta a “fõszerepet” a világhírû Hollywoodi produkcióban, a Sebastian és Belle címû filmben.

Kovács Antal felbecsülhetetlen értékû munkáját szerencsére a mai tenyésztõk folytatják. A legkiválóbbak közül - a teljesség igénye nélkül - meg kell említenenm Juhász Józsefet (Vértesi-Selymes kennel), dr. Hudák Lajosnét (Gödöllõkerti kennel), Géczi Imrét (Hun-Zazhalom kennel).

Fajtastandard

Általános jellemzõi: Jellegzetes, erõs, hullámos szõrû, fehér, nagy testû fajta. Tetszetõs külseje nemességet és erõt sugároz. Testtájai arányosak, nem megnyúltak, de nem is zömökek. Csontozata erõs, de nem durva. Izomzata szikár, ízületei szárazak. Mellkasa mély, hasa kissé felhúzott. A mellkasa enyhén dongás, a lábállása nem széles, fara kissé csapott, erõsen izmolt, fáradhatatlan munkbírásról tanúskodik. Ágyéka rövid, háta középhosszú, marja erõs, és határozottan a hát síkja fölé emelkedik. Oldalról a törzs és a végtagok a négyzethez közel esõ téglalapot formálnak.Feje ék alakú, jellegzetes, a testtel harmonizál. Fülei a fejtetõ síkjának folytatásában erednek, tövében megtört, felsõ harmada a fejtõl kissé eláll, majd teljesen hozzásimul. Szemei mandulavágásúak, sötétbarnák. Hûséges, az idegenekkel bizalmatlan, rendíthetetlenül bátor és vakmerõ fajta. Õsi magyar pásztorkutya. Egyesek szerint a honfoglaló magyarokkal, mások szerint a kunokkal került a Kárpát-medencébe. Jól használható õrzõ-védõ munkára, kitûnõ házõrzésre és jó szimata alapján nyomkövetésre is.

Fej: A kuvasz feje jellegzetes ék alakú, a testtel harmonizáló, tetszetõs, nemes. Kifejezett erõ sugárzik róla. Megnyúlt, sohasem elhegyesedõ. A fejtetõ széles, homloka enyhén domborodó. A homlok közepén kifejezett hosszanti árok fut, mely az orrhátra is folytatódik. A szemboltívek közepesen fejlettek, a stopvonal enyhe lejtésû, tágan ívelt. Az orrhát egyenes, az orr egyenletesen keskenyedik, de sohasem hegyesedik el. Orrtükre tompa metszésû, fekete. Az arcorri rész széles, hosszú, és igen erõteljesen izmolt. Az ajkak feketék, feszesek, a szájszögletben csipkézett szélûek. Tarkója rövid. Nyaka a vízszintessel 25-30 fokos szöget alkot, erõteljes izomzatú, inkább rövid, mint középhosszú, rajta lebernyeg nincs.

Fül: A fejtetõ egyenes folytatásából vízszintesen ered, tõben megtört, a fejtõl kissé eláll, majd teljesen hozzásimul, tompa V-alakú. Figyelõ helyzetben a fül meglebben, de sohasem áll fel és nem csavarodik.

Szem: Ferde vágású, mandula alakú, sötétbarna színû. A szemhéjszél fekete, feszesen simul a szemhez.

Fogazat: Fejlett, erõteljes és ollósan záródik.

Törzs: Marja hosszú, s határozottan a hát síkja fölé emelkedik. Háta középhosszú, ágyéka rövid, feszes. Fara enyhén csapott, gazdagon izmolt, széles, rajta a szõrzet dús, ami a túlnõttség látszatát keltheti. Mellkasa mély, enyhén dongás, hosszú. A szügy síkja középen kissé elõdomborodó, a szegycsont gazdag izomzata miatt. A has hátul felhúzott. Farka alacsonyan tûzött, a kissé csapott far egyenesen folytatásába esik. Határozottan lefelé irányul, a vége enyhén felfelé hajlik, de nem kunkorodik. Kiegyenesítve a csánkig ér. Izgalmi, figyelõ állapotban legfeljebb az ágyék szintjéig emelheti, de sohasem kunkorodhat az ágyék fölé.

Végtagok: Az elülsõ végtag állása közepesen széles. A könyök nem húzódik a mellkas alá, de el sem áll tõle. A könyök alatti szabad végtag függõlegesen támasztja alá a törzset, határozottan egyenes. Az alkar hosszú, és szikár izomzatú. A lábtõ felé az izmok szikár és erõs inakban folytatódnak. Ízületei szárazak, nem burkoltak. A csüd a vízszintessel 45 fokos szöget zár be. A csánk széles. A mancsok feszesek, szorosan zártak, a talppárnák rugalmasak, feketék vagy palaszürkék. Az ujjak között kevés szõr van, a körmök erõteljesek, palaszürkék.

A hátulsó végtagok a koncon és a combon gazdagon izmoltak. A medence és a konccsont 90, a térdizület 110-120, a csánkizület 130-140 fokos szöget alkot. A csánk széles és hosszú, terjedelmes., száraz. A lábközép függõleges. A csüd hátul meredekebb, mint az elülsõ végtgon, a mancsok hosszabbak, megnyúltak, de ugyanolyan feszesek és zártak. A fattyúujjak nem kívánatosak, eltávolítandók. A talppárnák ugyanolyan feszesek, rugalmasak, mint az elülsõ végttagon, a körmök is ugyanúgy erõteljesek, palaszürkék.

Bõr és szõrzet: A kuvasz bõre sok pigmentet tartalmaz, palaszürke. Az orrtükör, a szemhéjszél és az ajak fekete, atalppárna palaszürke, vagy fekete. Kívánatos a szájpadlás sötét színezete, de eltûrhetõ a színes alapon mély pigmentû tarkázottság.

A fejet, a fület és a mancsokat rövid, egy-két centiméter hosszúságú, egyenes lefutású, sûrû szõr fedi. Ugyancsak rövid és sima lefutású az elülsõ szabad végtag és oldalsó felületének, valamint a hátulsó végtag comb alatti tájainak szõrzete, de a szabad végtagok hátulsó élén 5-8 cm hosszúságú szõrzászló van a csánkig. A nyakon szõrnyakörv van, amely a szügyre lehúzódva mellsörényt alkot, ez gazdagon hullámos, forgókat alkot. A farok egész hosszúságában dús, hullámos szõrrel fedett, alsó felületének szõrzete a leghosszabb, 10-15 cm. Szõrzete közepesen durva, hullámos, kissé merev, és nem nemezesedik. A szõr színe fehér. A durva felszõrök aljában finomabb pehelyszõrök vannak.

Méret: A marmagasság kanoknál: 71-76 cm, szukáknál: 66-70 cm

Mozgás: Lépése lassú, ügetése lendületes, tértölelõ. Különösebb fáradtság nélkül 25-30 km-t képes egyenletesen futni.

Elõforduló hibák: Túl rövid vagy túl hosszú arcorri rész. Erõteljesen domborodó koponya. Gyengén fejlett szemboltívek. Erõsebb stopvonal. Laza szemhéj, lógó ajakszél. Hátracsapott vagy csavart fülek. Hosszú nyak. Túl széles szügy. Laza vállak. Világos, rózsaszínû, vagy hússzínû bõr. Világos szem. Gyenge orrtükri, ajakszéli, vagy szemhéjszéli pigmentáció. Hibás végtagállás. Rendezetlen fogsor. Nyerges hátvonal. Pontyhát. Laza alkat. Sárgás szõrzet vagy ilyen folt. A hullámostól eltérõ szõrzet. Kis méret. Kerek szem. Határozott kosorr. Burkolt fej. Gyáva, vagy agresszív magatartás. Hosszú törzs. Sekély mellkas. Gyenge csontozat.

Kizáró okok: felálló fül. Elõreharapás, illetve 2mm-t meghaladó hátraharapás. Ki- és befeléforduló szemhéjszélek. Kifejezetten erõs stopvonal. Gubanclódásra hajlamos vagy egyenes, szálkás szõrzet.

Hosszú szõrrel fedett végtagok. Kanok esetében 68 cm alatt, szukák esetében 63 cm alatti marmagasság. Nyugalmi állapotban is az ágyék síkja fölé emelt és hátra kunkorodó farok. Nem fehér színû szõrzet. Herétlenség, félheréjûség.

A kuvasz használhatósága

Nemzeti kincsünket, a kuvaszt évszázadokon keresztül õrzõ-védõ munkára szelektálták. A tenyésztés fõ célja mindig az volt, hogy egy igénytelen, megbízható, önállóan dolgozni tudó, erõs, bátor, nagy testû, de ugyanakkor rendkívül gyors mozgású kutyát kapjanak. A kuvasz a fent felsorolt követelményeknek megfelelt, megfelel. Ma is képes lenne szembeszállni a farkassal, medvével.

Kiemelkedõ értelmi képességének köszönhetõen a német juhászkutyával azonos feladatok megoldására is képes. Tudom, most többen csóválják a fejüket, de nincs igazuk. A kuvasz mindent képes megtanulni, csak egy kis türelem kell hozzá. Nem szereti a kutyaiskolákban oly divatos “poroszos” kiképzési módot. Bár igaz, a kutyaiskolákban sem szeretik túlzottan a kuvaszt. Ez azért van, mert ez a fajta nem felejt. Azokat a gyakorlatokat, amiket egyszer megtanult, mondjuk 1-2 évesen, soha nem felejti el, 8-10 éves korában is végrehajtja, minden elõzetes gyakorlás nélkül, tehát nincs szükség állandó szinten tartásra. Nem felejti el az õt ért sérelmeket, és pontosan megjegyzi magának a “rossz embereket”. Ez utóbbi tulajdonsága miatt csökken a népszerûsége a kiképzõsegédek között.

Sok kutyatulajdonos él ma azzal az egyre divatosabb lehetõséggel, hogy megbíz egy segédet kutyája kiképzésével, vagy beadja kedvencét egy bentlakásos kutyakiképzõ iskolába. Ez valóban eredményes is, de nem a kuvasznál. A kuvasz egyemberes kutya, és ebbõl kifolyólag elõfordulhat, hogy a kiképzõt fogadja el vezérnek, és a gazda parancsait nem akarja majd teljesíteni. Tehát kedves kuvasztulajdonos vagy leendõ kuvaszosok, lehetõség szerint ne bízzák másra kutyájuk kiképzését. A kutya olyan, mint egy autó. Nem elég megvenni, beadni egy jó szervizbe, meg is kell tanulni vezetni. Ez viszont csak a kutyával együtt lehetséges.

Nagy elõnye, hogy nem kell külön tanítani házõrzésre, telepõrzésre, mivel pontosan tudja, hogy mi tartozik a területéhez. Rendkívül jól bírja a szélsõséges idõjárási viszonyokat.

Mint minden nagytestû fajtának, így a kuvasznak is rengeteg táplálékra van szüksége a fejlõdési idõszakban. A legnagyobb mennyiséget rendszerint 6-8 hónapos korában veszi fel (2,5 - 3,0 kg/nap). Érdekessége a fajtának, hogy 2-2,5 éves korától kezdve látványosan csökken ez a mennyiség, 4 - 5 éves korában már tökéletesen elég egy házõrzõ, telepõr kutyának egy középtermetû munkakutya adagja.

Említettem, hogy egyemberes kutya. Sokan félreértik ezt a fogalmat. Ez a kuvasz esetében azt jelenti, hogy egy embert fogad el falkavezérnek. Õt tiszteli, és utasításait, parancsait maradéktalanul teljesíti. Pontosan tisztában van a családi kapcsolatokkal. Tudja, hogy a gazdi legfontosabb “tulajdona” a felesége és a gyermeke, ezért azokat védeni és óvni kell minden külsõ veszélytõl. Nem igazak azok a híresztelések, hogy a kuvasz egy vérengzõ vadállat, megeszi a gyerekeket, és 4-5 éves korára megbolondul. E sorok írója személyesen ismer több 8-12 éves kuvaszt, melyeken az õrület legkisebb jelei sem látszanak. A kuvasz hihetetlenül jó érzékkel különíti el a szimpatkius és az unszimpatikus embereket. Természetesen ez utóbbiak iránt érzett ellenszenvét ki is mutatja. Nincs félelmetesebb látvány, egy vicsorogva morgó, támadásra kész kuvasznál (a kuvasz nagyon ritkán ugat). A gyermekek iránt érzett ellenszenv sem igaz. Én szívesebben bízom gyermekeimet a kutyáimra, mint a szomszédaimra, és ezzel nem a szomszédokat minõsítettem. A kuvasz csak egy esetben haraphatja meg a család bármely tagját, ha olyasvalamit tesznek, ami elõl nem tud elmenekülni, de egy normálisan nevelt gyerek nem tesz ilyet, nem kényszeríti a kutyát védekezésre. Egyébként én erre a témára azt szoktam válaszolni, hogy mutassanak nekenm csak egy cikket az elmúlt 10-15 évbõl, ami arról szól, hogy egy kuvasz megharapott valakit.

Mint a fentiekbõl is kitûnik, a kuvasznál jobb és megbízhatóbb kutyát nehéz találni személyvédelemre, vagy területõrzésre. Javaslom, ismerkedjenek meg közelebbrõl ezzel a remek fajtával. Biztosan nem fognak csalódni benne!