Ketrec!

Magyarországon nagyon elterjedt dolog, hogy a rágcsálókat üvegkádakban tartják:( Ez nem valami jó megoldás, mivel nem tud rendesen szellőzni. A degukat se tartsuk üveg edényben, hanem inkább vegyünk egy minél nagyobb ketrecet neki. Hogy mekkorát annak csak pénztárcánk, és a rendelkezésre álló hely szab határt. Minél nagyobbat természetesen.
Minimális méretként azt hiszem a 40*30*40 centit adhatnám meg. Ha a ketrec magas, akkor kis alapterület is elég neki, mégis megfelelő lehet, mivel a deguk imádják a többszintes ketreceket, és a magas helyeket.
Ügyelj rá, hogy erős acél rácsozata legyen, mert igen nagy strapának teszik ki:) (rágják), és hogy az alja, ami leggyakrabban műanyag, elég vastag legyen. Olvasni lehet olyan degukról is, akik kirágják a műanyag aljat is, de szerintem csak akkor, ha az vacak:) A ketrecnek olyan bejárata legyen, amin kényelmesen be tudsz nyúlni, mert ha ki akarod venni a kis kedvenceket, így biztonságos. Gondolj arra a ketrec vásárlásakor, hogy a deguid nőnek, 8 hetes korukban kb a végleges testtömegük 1/3-t nyomják.
Ha úgy érzed, csak kicsi ketrecet tudtál venni a degudnak, megoldhatod a problémát azzal, ha gyakran kiengeded, futtatod, játszol vele.

Ha már megvettük a ketrecet, próbáljuk minél változatosabban berendezni. Alomként szitált faforgácsot vegyünk. Ezt beszerezhetjük asztalosműhelyből olcsón, de vigyázzunk vele, mert az poros, festékes, lakkos, ragasztós fadarabkákat is tartalmazhat. A legtöbb állatboltban árulnak fertőtlenített, szitált faforgácsot, sőt egyes drogériákban is árulnak ilyesmit. Ára kb 100 ft, és egy csomag - ketrectől függően - 2-3 takarításra elegendő.

A ketrecbe tegyünk egy kis házikót, vagy valamit, ahova el tudnak bujni, ha akarnak. Ne hörcsögnek való házat vegyünk, mert azt kinövik:). Ezenkívül talán a legfontosabb a kerék. Ez legalább 20 centi átmérőjű legyen, különben nem tudják hajtani, mert kicsi. Ha elég nagy, akkor szinte folyton kondiznak benne:)
Tegyél bele 1-2 nehéz cserépedényt, a magoknak, egyéb eledelnek. A zöldségeket, gyümölcsöket úgyis szanaszét hordják, de a magoknak mindenképp hasznos egy ilyen.
Szükség van még egy itatóra is. Ma már mindenhol lehet kapni ún. golyós itatót, amiben egy pici acélgolyó zárja el a kivezető csövet, amit a degu a nyelvével visszalök, és igy iszogat. A ketrcbe betett edénybe nem valami szerncsés dolog vizet tenni, mert kiborítják, és elázik a forgács, vagy a bundájuk, ami megfázáshoz vezet.
Ezeken kívül létrák, polcocskák, faágak, fantáziád szerint.  A mostani ketrecünkről, ez pl. lehet egy megoldás...:) De ha minden takarítás után máshogyan rendezed be a ketrecet, azért sem lesznek morcosak:)

Szót kell még ejteni itt a homokfürdőről. A deguk szőrüket a természetben is úgy teszik fényessé, hogy a porban időnkét meghemperednek. Ha hetente 1-2 alkalommal egy megfelelő méretű tálkában beteszünk egy kis homokot (a legjobb, ha ezt is fertőtlenitett, szitált állapotban megvesszük fillérekért az állatboltban, és nem a játszótérről lopkodjuk el:)), akkor abban pár pillanat múlva nagy örömmel hemperegnek. Jó játék, és jót tesz nekik. Ha a homokot tovább bent tartjuk, akor WC-nek fogják használni.

A degunkat minél többször engedjük ki:) Persze ehhez pár feltételnek meg kell lennie. Először is legyen olyan szelíd, hogy meg lehessen fogni, ha veszélyes helyre tévedne. Azután fontos, hogy ahol futtatjuk, minél kevesebb veszélyt jelentsen számára, és számunkra is. Vagyis ha lehet ne pont ott húzodjon elektromos kábel, mert erős fogacskáival pár másodperc alatt átrágja a szigetelést, ami az életébe kerülhet. Ne legyen semmiféle szobanövény, mert azokat garantáltan megrágják, ha elérik, és nagyon sok közülük mérgező. Ezen kívül gondoljunk arra, hogy ha megtetszik nekik, akkor akár a 100 éves Bieder Meyer kárpitot is megrágják. És azért nem ők lesznek a hibásak...

Amikor futtatjuk, akkoris nézzünk rájuk, ha elvileg semmi veszély sem fenyegeti őket. Gondoljunk arra, hogy nincs térlátásuk, vagyis simán levágtáznak az ágy vagy asztal széléről.

Mi van, ha hazamegyünk, és azt látjuk, valamelyik degu nincs a helyén, a ketrecben...vagyis megszökött? Ilyen előfordulhat, akármilyen biztonságos a ketercük. (Pl. elfelejtjük visszazárni, vagy nem jól tesszük ezt.) Ezért fontos, hogy megszokjuk, ha elmegyünk, csukjuk be annak a helyiségnek az ajtaját, ahol a deguk vannak. Így valsózinüleg nem az egész lakást, csak azt a szobát kell felkutatni utánuk.

Ha meglépnek, szeretik a meleg, sötét, "biztonságos helyeket". Ilyen az ágy alatt, a szekrény mögött, vagy akár a könyvespolcon. Ha látunk valami nyomot, pl rágást, ürüléket, stb, akkor próbáljuk ennivalóval előcsalogatni. Ugyanis nagy haspókok, ez többnyire sikerül. Ha mégsem, akkor a másik csel, hogy a másik degut is elengedjuk, és figyeljük merre megy, mert ő megtalálja a barátját. Ez ugyan rizikós, mert ha nem elég szelíd, ő is elbujhat, úgyhogy óvatosan alkalmazzuk.
Sokszor előfordul, hogy a kis szökevény már visszavágyik a ketrecbe, ahol biztonságban érzi magát. Csak nem tud visszamászni, mert magasan van. Ezért segíthet, ha letesszük a ketrecet a földre, hogy ha előkerül visszamászhasson. Van akinek így sikerül:)

Minedezek mellett azonban figyeljünk arra, hogy ne szökjön meg, mert az neki a legveszélyesebb