Nemek jellemzõi

A nõstény kisebb, törékenyebb, mint a hím (33 cm), tömege: 620 g, jellegzetes bundaszagán kívül a párzási idõszakban nincs különösebb szaga, évente kétszer tüzel (jele: a péra megduzzad) március végén, április elején, és novemberben, a vemhesség ideje: 39-42 nap.
A hím a nõstényhez viszonyítva zömökebb, nagyobb, a testhossza: 38cm, tömege: 980 g, párzáskor erõteljes szagot áraszt, ivartalanítás után a bunda ;,semleges" szagúvá válik. Ivarérettségüket kb. 8 hónaposan érik el. Ekkor érdemes õket bepároztatni, néha elég az is, ha az ellenkezõ nem illatát érzik. Ha nem szeretnénk mégsem ilyesmivel "bajlódni' akkor inkább ivartalanítsuk az egyedet, mert különben megbetegedhet. /Ez fõként a nõstényekre jellemzõ/

Melyiket válasszuk?
A választás, hogy melyiket tartsuk, alapvetõen attól függjön, hogy számunkra melyik állat a szimpatikus. Akinek a nagyobb testû hím tetszik, az állat szaga miatt ne aggódjon, hiszen ha nem
tenyésztésre szánjuk az állatot, és egy házi kedvencre vágyunk, akkor ivartalaníttassuk. Az apróbb, törékenyebb nõsténynél csak a ragadozókra jellemzõ bundaszagot érezhetjük, azonban ez nem
túlzottan intenzív. Ha otthonunkban már más állatot is tartunk (kutya, macska), köretyen összeszoktathatjuk a még fiatal vadászgörénnyel. Azonban a kutyát meg kell megtanítani arra, hogy ne
bántsa, mivel a testméreteibõl adódóan el tudja pusztítani a görényt.
A különbözõ nemû egyedeket lehetõség szerint ne tartsuk együtt, mivel a hím általában elég agresszív a nõsténnyel, fõleg a párzás ideje alatt. Nõstények együtt tarthatók, azonban a hímeket legkésõbb 8 hónapos koruk körül mindenképpen válasszuk el a nõsténytõl, mivel azok akkor válnak ivaréretté. Két
idegen hímet soha ne eresszünk össze, mert annak esetlegesen súlyos következményei is lehetnek. A természetben valószínûleg kitérnek egymás útjából, de a fogságban tartott egyedek összecsapása során
súlyosan megsebesíthetik egymást, sõt az õket szétválasztó emberben akaratlanul is kárt tehetnek.