Quarter horse Ha már voltal rodeóversenyeken, Western versenyeken, 10 -ből 9 x biztosan quarter horse - t láttál. Szinte az elsőszámú fajta az Egyesült Államokban a benszülött lovak közt. A különböző fajták egybeolvadását az angol telepesek állították meg a XVI. században. Ők alakították ki a quartert rövid távú gyorsasági versenyekre, szabadidejük kitöltésére. Egy ilyen verseny nem kialakított pályákon, hanem a faluk utcáin, a földek közötti keskeny utakon vagy a legelőkön történt. Ezek a lovak ebben az időben délnyugaton Texas, Oklahoma, Új-Mexico, keleten Colorado és Kansas államokban voltak gyakoriak, de a quarter igazi felfedezése Virginiában és Karolinában volt. Negyedmérföldes futamok Ezek az izmos, kompakt lovak a rövid, egyenes távokon bármely más lónál gyorsabbak voltak. A leggyorsabbak pedig megkapták az "Amerika Híres Negyedmérföldet Futó Lovai" címet (a negyed mérföld amerikai jelentése a "quarter"). Az évek során ezeknek a lovaknak különböző fajtanevei voltak. Szinte válogatás nélkül keverték a fajtákat, a spanyol, arab, morgan lovakat. Néhány hidegvérű is került az állományba. Az egyetlen, ami számított a tenyésztésnél, az eredményesség. 1940-ben létrehozták a fajta törzskönyvét, azért, hogy a tenyésztés ezek után tiszta vérben folyjon. Hivatalosan is megkapták az amerikai quarter horse nevet. Az első igazán quarter horse Steel Dust volt, aki 1843-ban született linoisban. 1846-ban került Texasba, és nagyon nagy hatással volt a verseny- és marhaterelo lovakra. Rengeteg ivadék származott tőle. Rodeo- és díjló egyben Ez alatt az idő alatt a fajta jól ismert lett tehén-érzékéről, (képesség a marha minden mozdulatának követésére) és nyugodt vérmérsékletéről. A cowboy a quartert gyors mozgásúnak, könnyen irányíthatónak és kellemes természetűnek ismerte meg a legkülönbözőbb helyzetekben is.  Az amerikai quarter horse a lovasversenyek minden szakágában jó: a tradicionális rodeó számokban, mint a roping, (lasszóvetés) és barrel racing (hordókerülés) éppúgy, mint az angol stílusban, a díjlovaglásban és díjugratásban. Habár a versenyszámok lehetőségei csaknem korlátlanok, az amerikai quarter horse-tulajdonosok első számú érdeklődési köre a hobbilovaglás marad. Színek, változatok Az amerikai quarter horse-nak 13 elismert színváltozata van: Sárga, világospej, meggypej, sötétpej, rókalábú pej (a lábszárak nem feketék, hanem barnák), fekete, zsufafakó, izabellafakó, mosott sárga, szénsárga, sötétsárga, tuzött pej és tuzött szürke. Tarka nem lehet. Érdekes, hogy a hivatalosan szürkének nevezett lovakat a hozzá nem értők legtöbbször fehérnek mondják, valójában az amerikai quarter horse testfelületén csak nagyon kevés valódi fehér színű jegy megengedett, és csakis a fejen és a lábakon. A fején túl nagy, a szemvonalon túlérő fehér jeggyel született csikókat például nem is quarter horse-nak, hanem paint horse-nak sütik be. Fajtanévjegy Izmos, kompakt testfelépítés, rövid lapockák, masszív hátsó rész, 150-160 cm-es marmagasság, rendkívül nyugodt vérmérséklet, leggyakoribb a sárga szín. ANDALÚZ Az andalúz egyike a nagyszerű ősi lovaknak, már a több mint 20 000 évvel ezelőtti festmények is ábrázolják.       A görögök és rómaiak is ismerték és elismerték ezt a fajtát, mely nagyban hozzájárult harci sikereikhez. Őshazája az Ibériai-félsziget, Andalúzia tartomány. Elegáns külső Az andalúz egyszerre erős és elegáns. Mozgása dinamikus, felfelé irányuló. Marmagassága 155-165 cm. Feje közepesen nagy, fülei jól pozicionáltak, szemei nagyok, ovális formájúak, melyek még inkább különlegessé és kifejezőbbé teszik tekintetét. Nyaka izmos, ívelt. Lapockája széles, háta erős. A végtagok stabil alakulásúak, patái szabályosak. Életmódjából eredően tartásra és takarmányozásra nem igényes. Nemes megjelenése hosszú nyakának és selymes, vastag sörényének köszönhető. Színe szürke (körülbelül az állomány 80 százaléka), de pej és fekete is előfordulhat, a sárga és a tarka azonban nem megengedett. Kedves és tanulékony A fajta "háborús múltjának" a következménye a ritka állomány, melyet csak fokozott, hogy különböző országokban más-más névvel illették. Így például Spanyolországban tiszta spanyol lóként, míg Portugáliában lusitanosként említik. Mégis az egész világon kedvelt fajta intelligenciája, ereje, tanulékonysága és megbízhatósága miatt. Az andalúz csaknem mindenki számára ideális választás. Kitűnő hátas, hobbiló, de a fogathajtásban is megállja a helyét. Sporttársként a díjlovaglásban nyújt kimagasló eredményt. Háziállat online