Leszoktatás az õsi ösztönrõl, a harapdálásról

Nagyon fontos, hogy már a kapcsolat elejétõl fogva, folyamatosan, következetesen reagáljuk le próbálkozásait. Ami még kis korban jópofának tûnik, (játékos harapdálások - már 5-6 hetes kortól!) az már nagyobb korban elég kellemetlen lehet, nem csak az idegenekre, hanem a családtagokra nézve is. Tehát a harapdálás esetén a megfelelõ reakció az, hogy az állat fejét gyengéden megfogjuk, (száját így összezárjuk) a fejét kicsit megrázzuk, és olyan hangot hallatunk, mint amit akkor alkalmazunk, amikor valamilyen általunk nem kívánatos dolgot tesz. Tehát azt mondjuk neki, hogy fúj, nem stb. A "büntetést" mindig valamilyen pozitív inger kell, hogy kövesse, p1. egy simogatás! Ez persze nem olyan egyszerû, mint ahogy leírva tûnik, minden gazdinak sok türelemre, kitartásra, és persze idõre van szüksége ahhoz, hogy a kommunikáció ember és állat között mindkét fél számára elfogadhatóan
mûködjön.